Óceáni hulladékból magyar fürdőruha – Az Undersea Bikini egyik alapítójával beszélgettem
Ha valaki még mindig abban a hitben él, hogy a környezettudatosság nem menő és az ökodivat vagy a fenntarthatóság nem szexi, azonnal pörgesse végig a magyar Undersea Bikini webshopját, vagy kövesse be őket az Instagramon. Amit látni fog, az nem minden korosztálynak és nem is minden testalkatnak szól. De ha abból indulunk ki, hogy a fast fashion a 18–25 éveseket veszélyezteti leginkább, akkor ők itt biztosan beleszeretnek egy-két környezettudatos fürdőruhába. A márka mindössze kéthetes volt, amikor Tóth Mónival leültünk beszélgetni.
Az Undersea Bikini honlapját itt, Facebook-oldalát itt, Instagramját ide kattintvataláljátok.
Műanyagszennyezés testközelből
Tóth Móni és Szomolányi Szandra, vagy ahogy mindenki becézi, Daisy huszonévesek. A világ számos országában jártak, imádnak utazni, rendszeresen úsznak, búvárkodnak. Amellett, hogy mesés helyeken töltenek el akár heteket is, élőben látták és látják mindazt, amivel a média egyre gyakrabban foglalkozik: a műanyagszennyezést.
„Szívbemarkoló élményeink voltak és vannak, nem tudnék csak egyet kiemelni. Azt láttam, hogy hatalmas túlfogyasztás van mindenhol. Hogy senki nem figyel a környezetére”
– mondja Móni, amikor azt kérem, fogalmazza meg, miért érezte azt, hogy valamit tenniük kell.
„Amikor tényleg ott vagy, és látod, mekkora a baj, az teljesen más, mint amikor a média ír róla. Az egyik alkalommal a búvároktatónk azt ígérte, hamarosan elvisz bennünket egy olyan helyre, amely korábban a földi Paradicsomnak is beillett volna. Évekkel ezelőtt színes, izgalmas élővilág volt arra, de amikor lemerültünk, csak egy-két hal úszkált.
Amikor a Fülöp-szigeteken teljesen elhagyatott helyeken sétáltunk vagy búvárkodtunk, akkor is folyamatosan műanyagba botlottunk. Ugyanakkor az is meghatározó volt, amikor Norvégiában jártunk, ahol nagyon tudatosak az emberek, és óriási volt a kontraszt ahhoz képest, amit máshol láttunk.”
A sok utazás alatt érett meg a dolog: valamit szeretnének tenni, amivel felhívják a figyelmet arra, mekkora a baj.
„Akkor még nem volt pontos elképzelésünk arról, mit szeretnénk, csak azt tudtuk, hogy az óceáni hulladékot akarjuk valahogy felhasználni. Akkor találtuk meg az ECONYL®nevű céget. Náluk önkéntes búvárok dolgoznak, akik felhozzák az elhasznált halászhálókat az óceánból – évente 640 ezer tonna halászháló kerül a vizeinkbe világszerte, ami hatalmas mennyiség. A kihalászott halászhálókat egy másik cég segítségével hasznosítják újra, alapanyagot készítenek belőle. Nagyon megtetszett, amit csinálnak, és mivel az óceánt szerettük volna a márkánk központi témájának, ezért választottuk a fürdőruhákat. Lehetett volna bármilyen márkánk, de ez adta magát.”
A magyar emberek (még) nem hisznek az apró változtatás erejében
A márkát a barátnők együtt találták ki jó egy évvel ezelőtt, majd egy évig zajlott az előkészítő munka. Felvették a kapcsolatot az ECONYL®-lel, és eléjük tárták az ötletüket. „Nagyon profi cégről van szó, ugyanakkor elképesztően segítőkészek voltak, gördülékenyen ment a közös munka. Szigorúak is, mert sok szabályt be kell tartani, amikor velük dolgozunk. A gyártási technológiáról nem is beszélhetünk, illetve nagyon figyelnek arra, mit jelenítünk meg róluk. Sem hype-olni nem lehet őket, sem kevesebbet mondani róluk. Nem szeretnék, ha hamis információk keringenének róluk a neten” – meséli Móni, akinek egy évvel ezelőttig nem sok köze volt a divathoz azon kívül, hogy ő is rendszeresen vásárol ruhákat.
Igaz, már közel sem annyit, mint korábban. Az elmúlt 3 évben 15 alapdarabra szűkítette a ruhatárát, ezeket kombinálja egy-két szezonális darabbal. Ha csak teheti, kerüli a műanyagot, ha mégis vennie kell, törekszik arra, hogy olyat vásároljon, amit újra lehet hasznosítani. Ugyan nem vega, de hetente csak egyszer eszik húst, a vásárlást pedig lehetőség szerint a piacon intézi.
Amikor rákérdezek arra, a barátai, ismerősei mennyire környezettudatosak, elkomolyodik. Amikor gyorsan azt is hozzáteszem, vajon mennyire nézték hülyének, hogy belevágnak a dologba, felnevet.
„A barátaink annyira nem zöldek, emiatt kicsit kétségekkel kezelték, hogy vajon működni fog-e a márka. Azt kérdezték, attól, hogy ez környezettudatos, miért vennék meg az emberek, hiszen drága. A férjem viszont támogató volt, és a közeli barátok is csak biztattak, de nehéz volt nap mint nap küzdeni a kétkedőkkel. Azt látom, hogy az emberek nem hisznek abban, hogy az apró változtatások is mennyire számítanak” – mondja. Ők azonban hittek a márkában, így megkezdődött a tervezés, majd levezényelték a gyártást is Magyarországon.
Who made my clothes?
„A termékek Magyarországon készülnek egy kis vidéki varrodában. Félig-meddig családi vállalkozás, mert Daisy egyik rokona a vezető varrónő, akinek van egy kis csapata. Az egész munka nagyon jó hangulatban telt emiatt. A tervezést mi csináltuk, a terveket ő ültette át a gyakorlatba. Nem volt egyszerű, mert rengeteg mindent át kellett alakítani, nagyon sokszor belefutottunk zsákutcákba. Sokat kellett engednünk a technikai megvalósítás miatt, de rengeteget tanultunk, és jövőre ezerszer jobban fog menni” – mondja nevetve.
Nyár elején meg is jelentek a piacon. A hír egyből elterjedt a környezettudatossággal foglalkozó csoportokban, mint amilyen a Háztartásom hulladék nélkül csoport is. A munkáját tekintve esküvői videós, de Magyarországon komoly influencernek számító Rimóczi Zsófi bevonásával pedig sokan megismerhették a márkát. A nagy öröm mellett voltak kritikus hangok és negatív kommentek is bőven. Móni is olvasta ezeket, így nem kerültük ki, hogy beszéljünk a márka fogadtatásáról.
Kritikákból és jövőbeli tervekből van bőven
„Magyarországon gyakran kapjuk meg azt, hogy mennyire drága a termék (a szettek 16 000 és 22 400 forint között vannak – a szerző), a külföldiek viszont pont arra csodálkoznak rá, milyen jó árban vannak a bikinik. Bevallom, nem szerettünk volna csak a hazai piacban gondolkozni, mert az a célunk, hogy az üzenetünk, az óceánok védelmének fontossága minél több emberhez eljusson. Magyarországon a fürdőruhavásárlás szezonális, mi viszont egész évben szeretnénk erről a témáról beszélni. A Kanári-szigeteken, ahol Daisy él, egyrészt egész évben fürdőruhaszezon van, másrészt nyitottak a környezettudatos gondolkodásra. Az a célunk, hogy ott alakítsunk ki egy bázist” – meséli Móni.
Sokan abba is belekötnek, hogy az alapanyag műanyag, nem bomlik le, hiszen nejlonhulladékból készül. A gyártástechnológia azonban olyan, hogy az ECONYL® alapanyagai újrahasznosíthatók. „Azt tervezzük, hogy visszavesszük majd az elhasznált fürdőruhákat, és eljuttatjuk olyan cégekhez, ahol újrahasznosítják ezeket. A részletek már a honlapon vannak, de ezt a projektet jövőre szeretnénk elkezdeni, addig mindenki használja a megvásárolt bikinijét” – mondja a márka jövőbeli terveiről. Tervekből pedig van bőven.
Jelenleg a márka bizonyos darabjaival egy teknőskórházat támogatnak, a kijelölt bikini árának 10%-a jut el az állatkórházig. Móni beavat abba, hogy eredetileg nem így tervezték, szerettek volna az összes bikinivel egy másik szervezetet támogatni, de végül addig osztottak-szoroztak, hogy nem szerettek volna emiatt belebukni már az indulásba.
„Szívünk szerint minden állatot támogatnánk, de mivel a márkánknak kellett egy keretet adnunk, így a tengeri teknősök támogatása került a középpontba. Mindig mással szeretnénk dolgozni, szeretnénk a jövőben egyre többet és többet adományozni.” Kevesen tudják, hogy a tengeri teknősök mind a hét faját veszélyezteti az óceánokba, tengerekbe került műanyag. Ezekbe nemcsak belegabalyodhatnak, hanem a költőhelyükön is nehezíti vagy ellehetetleníti a mozgásukat, a gyomrukba került műanyagok miatt pedig el is pusztulhatnak.
„Úgy találtuk ki, hogy minden újrahasznosítható legyen a csomagolástól kezdve a címkéig, amit amúgy el lehet ültetni, mert virágmagok vannak benne. Ezt teszteltem is, most már nyílnak is a virágok, szóval tényleg működik. Azt azért hozzá kell tennem, hogy egy ilyen címke nem olcsó, mert ami újrahasznosított, és még ilyen egyedi ötlet is van benne, az mindig drágább lesz. De nekünk fontos minden részlet. Azt szeretnénk, hogy sok pici plusz legyen a márkában, ami még megfogja a vásárlókat.”
A környezettudatosság mellett fontos a dizájn is
És amiről nem beszélünk, pedig ez tűnik fel először: a dizájn. Móni kihangsúlyozza, hogy fontos a környezettudatos gondolkodás mellett az is, hogy az adott termék szép legyen, és felvegye a versenyt a piacot uraló márkák modelljeivel. Így olyan emberek figyelmét is felkelthetik, akiknek nem a környezetvédelem oldala fontos, hanem például a színek, a formák vagy a minőség.
Egy olyan alapanyag, mint az ECONYL®, alaposan megkötheti a kezüket. Sokkal több kompromisszumot igényel környezettudatosan tervezni.
„Kötött a színskála, a felület, nincs csillogó alapanyag, nincs mintaválaszték. Pont emiatt gondolkozunk azon, hogy más cégekkel is felvesszük majd a kapcsolatot a jövőben. Ugyanakkor abban is bízunk, hogy az ECONYL® is folyamatosan fejlődik olyan irányba, hogy megjelenik náluk többféle alapanyag” – mondja Móni. Ebből is látszik, hogy az új textil- és divatipar szereplői hogyan hatnak egymásra, hogyan segítik egymást az ötletekkel.
Az utolsó kérdésben végül a 35 feletti, illetve a kicsit szégyellősebb nők problémájára kérdeztem rá. Én ugyanis nem szívesen veszek fel sem tanga sem brazil fazont, bár minden kétséget kizáróan gyönyörű, de… Móni azonban megnyugtatott.
„Nagyon kevés olyan fürdőruhát lehet kapni, amelyik kicsit többet mutat, de azért még ízléses. A bugyit úgy alakítottuk ki, hogy nagyon szépen követi a fenék vonalát, nem buggyosodik, akár sportoláshoz is viselhető. Engem is nagyon meglepett, de a vásárlóink 90%-a pont ezeket a merészebb darabokat keresi. A szégyellősebbeknek a következő kollekciókban bővítjük majd az alsókat is.”
Ennek örülök, 2019-ben lesz új bikinim!
Link:
https://www.holyduck.hu/2018/06/30/oceani-hulladekbol-magyar-furdoruha-undersea-bikini-interju/
